Ahogyan közeledünk az új KAP eredetileg kitűzött 2021-es induló dátumához, úgy válik egyre világosabbá, hogy leghamarabb 2022-ben startolhat el a következő támogatási ciklus. Ez egyáltalán nem rossz hír, hiszen még legalább két évig a már jól ismert szabályok keretei között igényelhetnek támogatást a gazdák.
Ma már tényként kezelik Brüsszelben, hogy az EP választásokat követően, leghamarabb ez év végén fogadják el az új KAP költségvetést, miután megalakul az új parlament és Bizottság. Az új KAP végrehajtási rendeleteit ezt követően fogják kihirdetni, és csak ez után lehet a tagállamok stratégiai terveit elfogadni.
A jövőnk szempontjából kulcsfontosságú, hogyan sikerül az országtervet Brüsszellel elfogadtatni. Ez egy nehéz csata lesz, amire már most meg kell kezdeni a felkészülést és olyan előterjesztést készíteni, amely a legtöbbet tud a magyar gazdák számára kihozni a KAP-ból.
Az még nem világos, hogyan akarják megvalósítani azt a célt, hogy egyszerűbb legyen a támogatási rendszer és hatékonyabb az ellenőrzés. Azzal, hogy éves országjelentéseket akarnak készíttetni a tagállamokkal és a gazdáknak kötelező jelleggel kellene mobiltelefonos applikáción keresztül adatokat szolgáltatni, jelentős többlet adminisztrációs terhet tennének a központi apparátus és a gazdálkodók vállára.
A következő évtized egyik legnagyobb kihívása a támogatási rendszer hatékonysága mellett az lesz, hogy mennyire sikerül a fiatalokkal megkedveltetni a szakmánkat, hányan tudnak és akarnak ennek a hivatásnak élni. Ezért is van különösen nagy jelentősége annak, hogy a fiatal gazdák támogatását teljes mértékben ki tudjuk használni. Az új KAP keretei között egy 40 év alatti gazda akár kétszer annyi támogatást kaphat, mint ugyanazt a tevékenységet ugyanakkora területen művelő idősebb termelő.
Másik nagy kérdés a támogatás maximalizálás. Tény, hogy jelenleg az igénylők 20 százaléka kapja a támogatások 80 százalékát és ez az esélyegyenlőséget nagyban torzítja. A Bizottság 60 ezer és 75 ezer euró között 25 százalékos, 75 és 90 ezer euró között 50 százalékos, 90 és 100 ezer euró között 75 százalékos elvonást szeretne bevezetni, és 100 ezer eurónál (kb. 32 millió forintnál) pedig nem fizetne ki egy gazdának több támogatás. Ez nagyon sok gazdálkodót érinthet Magyarországon, mivel az összegbe valamennyi támogatási jogcímet bele kell számolni.
Mivel a Bizottság sem szeretné, hogy munkahelyek ezrei emiatt megszűnnének, ezért kötelező jelleggel bevezetné a munkaerő-kompenzációt. Ez egy olyan állandó összeg lenne tagállami vagy régiós szinten, amit felszorozva a dolgozók számával, kijönne, hogy mennyivel több támogatást lehet adott gazdaságnak leigényelni. Nagyon várjuk, hogy mennyi lesz ez a szám.
A terv szerint az új KAP kerete nominális értékben 5 százalékkal fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen kifizetések kerete 3,9, a vidékfejlesztési forrásoké pedig 15 százalékkal (ez utóbbi reál értékben 2028-ig mínusz 25 százalékot jelent!) fognak csökkenni. Uniós szinten az előbbi kerete 1270 millió euróról 1220-ra, az utóbbié pedig 491 millió euróról 415 millióra szűkül. A vidékfejlesztési források nemzeti kiegészítési lehetősége viszont növekedni fog, a jelenlegi legalább 15-ről 30 százalékra.
Magyarország a jelenleg futó ciklusban 17 százalékos társfinanszírozást biztosít. Amennyiben sikerül elérni, hogy a hazai társfinanszírozás aránya elérje az 50 százalékot (amit a NAK és a MÁSz is javasolt) az azt jelentené, hogy a jelenlegi 1300 milliárd forintról 1900 milliárdra emelkedne az I. és II. pillér forráskerete. Ez visszalépés helyett előrelépést jelentene a támogatási lehetőségekben.
