Tudtuk, hogy a világunk egyre összetettebb, kiszámíthatatlanabb, és sokszor felhívtuk már a figyelmet az állatbetegségek terjedésének, valamint újak felbukkanásának növekvő kockázatára, de arra mégsem gondoltunk, hogy Magyarországon 52 év után újra megjelenik a ragadós száj- és körömfájás.
Március 7-én robbant a hír, hogy Kisbajcson egy tejtermelő tehenészetben kimutatták a veszedelmes kórt. A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) egy hírhedt, ám régóta a feledés homályába veszett betegség volt hazánkban. Magyarországon az elmúlt 120 évben hét nagyobb járványról számoltak be (1904, 1910-1911, 1925, 1938, 1944, 1953 és 1964-1965). Már csak a nyugdíjas korúak emlékezhetnek azokra az időkre, amikor 1972-1973-ban az utolsó megbetegedések előfordultak.
Az utóbbi néhány évben ugyanakkor egyre több országban jelent meg a betegség: Törökország, Pakisztán, Izrael, Irak, Irán, Arab-félsziget, Kína, Mongólia, Vietnám, Etiópia és még sok más afrikai, délkelet-ázsiai és dél-amerikai ország érintett, és küzd ezzel a szörnyű kórral. Európában az elmúlt 25 évben Németországban (2025), Bulgáriában (2011), az Egyesült Királyságban (2007), 2001-ben pedig Írországban, Hollandiában és Franciaországban voltak megbetegedések.
Az RSZKF volt az első állatokban kimutatott vírus, amit 1898-ban fedezett fel két német kutató, Paul Frosch és Friedrich Loeffle. A három (A, O, C) szerotípust 1920-ban mutatták ki, a három dél-afrikai és az egy ázsiai eredetű szerotípust az 1940-50-es években izolálták először, azóta újabb típust nem találtak. Ma így összesen hét szerotípust tartanak nyilván. Amelyik állat az egyik szerotípussal megfertőződik és átvészeli, az nem lesz védett a többi ellen, azoktól újra megfertőződhet. A legelterjedtebb az O típus, Kisbajcson is ilyen típusú vírust találtak, amely 99%-ban a Pakisztánban 2017-ben és 98%-ban a Törökországban 2024-ben izolált variánshoz hasonlít.
Vakcina gyártása csak az 1950-es években indult el, mert egyrészt nem volt könnyű donorállatokat előállítani, másrészt a vakcinák hatékonysága a szerotípusok változékonysága miatt nem a legjobb. Ahol a betegség elszigetelten vagy szórványosan fordul elő, a fertőzött állományok kiirtását szokták elrendelni kényszerintézkedéssel a jövőbeni gazdasági kár nagysága (pl. 80%-os tejtermelés csökkenés, lefogynak az állatok, fiatal állatok elpusztulnak) és a továbbfertőzés kockázata miatt (hosszú ideig fertőznek a betegségen átesett állatok).
Az utolsó nagy európai szintű járvány (amit egyébként az O típus okozott) három évig tartott 1964 és 1966 között, ez hazánkat is elérte. Itt emlékezzünk meg dr. Kádár Tiborról, aki az FM Állategészségügyi Osztályát vezette 1948 és 1953 között, és akit az 1953-as RSZKF-járványban tanúsított őszinte kiállása miatt meghurcoltak. Hatalmas tudása és a szakmában kivívott tekintélyének köszönhetően 10 év múlva rehabilitálták, és 1963-tól nyugdíjazásáig az Országos Állategészségügyi Intézetet vezette. Nevéhez köthető az 1964-1965-ös nagy RSZKF-járvány sikeres leküzdése, és ennek hatására, javaslatára hozták létre a megyei állategészségügyi állomásokat, amikre ma és a jövőben nagy szükség volna újra.
A hatósági állatorvosi rendszer hazánkban, minden bajával és nehézségével együtt, még mindig jól szervezettnek mondható. A növekvő járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatok miatt óriási felelősség és teher van a hatósági állatorvosok vállán, amivel sem anyagi, sem erkölcsi megbecsültségük messze nem áll arányban. Ezért van súlyos szakemberhiány ebben a szakmában, meg persze a haszonállat-gyógyításban dolgozó állatorvosokból is!
A mostani RSZKF-ügy rávilágít arra, hogy meg kell állítani az állategészségügyi hatóság évtizedek óta tartó folyamatos gyengülését. Anyagilag és szakmailag vonzó életpályamodellt kell kialakítani ezekre a pozíciókra, az állategészségügyi hatósági jogköröket teljesen a Nébih alá kell rendelni. Újra fel kell építeni egy olyan állategészségügyi szolgálatot, amely az egyre nagyobb járványügyi kockázatok és bioterrorizmus jelentette veszedelemtől képes megvédeni nemcsak
a magyar állattenyésztőket, de az egész országot is.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
